Urbán Gyula megnyitó bábkiállításhoz

Urbán Gyula:

EGY TÖRÖK SZŐNYEG VISSZÁJÁRA

Hommage à Koryürek Vera

És ez nem csak a hitbéli dolgokra érvényes, hanem a bennünket körülvevő világra is; a mikroszkopikus részecskéktől egészen a kozmosz csillag-milliárdja mögötti tartományokra is.

Az, amit látunk, helyesebben az, amit látni vélünk, s az, ami mögötte, benne, vagy fölötte létezik.

Valójában Koryürek Vera egy török hercegnő; emírek és pasák egyenes-ági

Talán évszázadokra visszavezethető felmenőitől származhat ujjainak és gondolatainak eredetisége és gyorsasága.

Mivel a korán tiltotta az emberek, állatok ábrázolását, egész életüket finom fonalak csomóiból összeállt, szinte fojtogató növényi indák és kacsok között élték le.

Azt hiszem, nekem most meg kell fordítanom ezt a múlt porától elszürkült kárpitot, hogy a visszáján a tevevizelettől még ragyogó csomók előtt, végre megjelenhessenek a bábok.

És itt már a teremtés misztériumánál tartunk.

Zsorzsettből, pikéből, kartonból, bársonyból, selyemből, zsákból, s más hasonló anyagok maradékaiból készültek.

Bizony-bizony, ezek a mulatságos kis figurák, ama hatodik naphoz hasonlóan, ügyetlenebbül sikerült – mert mindent azért nem kaptunk meg – de teremtmények.

Figyeljük csak meg jobban őket!

S ez nem mindegy.

ἓν πάντα εἶναί»

[Tovább a Bábkiállítás beszámolójára]