Tudósítás a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozójáról
Reménység Szigete
2013. április 14.
P R O G R A M
| 11.00-12.00 | Római katolikus mise (Horváth István kanonok, főesperes /Gyulafehérvár/) |
| 12.00-13.30 | Ebédszünet: közben népzene, fejfa-gyűjtemény, gyülekezettörténeti kiállítás és templomépítési tervek megtekintése, emléktábla-rendelés |
Téma: Jelképek, szimbólumok – mint megtartó erő
| 13.30-14.00 | Bevezető előadás: Dr. Zalatnay István (Erdélyi Gyülekezet) |
| 14.00-15.00 | Pécsi. L. Dániel jelképművész kiállításának megnyitásaMegnyitó előadás: Dr. Kukorelli István alkotmányjogász (Budapest) |
| 15.00-15.30 | Szünet – könyvvásár, dedikálás |
| 15.30-16.30 | Szimbólumok és közélet:
|
| 16.30-17.00 | Autonómia-törekvések kultúrában és politikában: Urbán Gyula író, rendező /Budapest/) |
| 17.00-18.30 | Úrvacsorás Református Istentisztelet (Igét hirdet:Csűry István püspök /Nagyvárad/) |
Az Erdélyi Gyülekezet küldetése
Az Erdélyi Gyülekezet az egyház örök küldetését sajátos helyzetben és az abból fakadó feladatokat végezve gyakorolja. Arra törekszik, hogy a Magyarországon élő erdélyi kötődésű ember számára lelki, szellemi otthont nyújtson, hogy közelebb segítse a nemzeti sorskérdésekért elkötelezett embereket a hithez, az egyházak számára pedig minél fontosabbá tegye a határon túli magyarságot.
A gyülekezet szolgálata
A vasárnapi istentisztelet
- 10 órától (1/2 10-től kisbusz várja az érkezőket az Örs vezér terén a Metró kijárattól jobbra 50 m-re nyíló parkolóban);
- Istentisztelet előtt megemlékezünk Erdély történelméből az adott napra eső eseményről, amit ima és Székely Himnusz követ;
- Az istentisztelet a magyarországinál gazdagabb erdélyi liturgiáját követi;
- Az istentiszteletekkel egy időben gyermekistentisztelet, hittanóra;
- Ünnepeken és hónap első vasárnapján úrvacsorás istentisztelet;
Hétfőtől péntekig 8 órakor reggeli és 12.00-kor napközi, szerdán 18 órakor esti áhítat, amelyek a XVI-XVII századi ún. magyar óprotestáns hagyományokat követő liturgikus alkalmak. A reggeli áhítatokon hangzanak el az a gyülekezet saját imái (a húsvét utáni nagy találkozók óránként elmondott fohászai).
Kiemelt alkalmak: húsvéti vigília (nagyszombat estétől egész éjszaka), Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója (húsvét utáni második vasárnap) és az Erdélyi Halottak Napja (november 1-jén).
Egész évben működik a beteg- és vendégszállása (1992 óta több mint 60.000 éjszakát töltöttek itt határon túlról érkezett betegek és hozzátartozóik). A vendégszállást elsősorban csoportok vehetik igénybe önköltségi áron.
A Reménység Szigete egész évben a legkülönbözőbb kulturális, oktatási, közéleti programok helyszíne.
Építkezés az Erdélyi Gyülekezetben
Az Erdélyi Gyülekezet 1992 óta használja a Reménység Szigetének elnevezett több mint 4 hektáros volt katonai területet. 1995-ben, amikor csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez és beiktatták a gyülekezet második lelkészét, Zalatnay Istvánt, elhelyezte a templom szimbolikus alapkövét, amelyet Tőkés László és Tempfli József nagyváradi püspökök mellett megáldott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Hegedűs Loránt budapesti püspök is. Az építkezés megkezdésére mégis közel másfél évtizedet kellett várni, mert csak 2006-ban kapta meg a gyülekezet a terület tulajdonjogát. (Előtte 1998-ban azonban már templomot épített a Budapesttől 30 km lévő „erdélyi faluban”, Dányszentkirályon.)
Első lépésként 2008-ban megépült az Erdélyi Emlékkert, ahol – amellett, hogy erdélyi pantheonként e föld nagy szülötteiről emlékezik meg – több ezer családi emléktáblát lehet elhelyezni.
Második lépésként 2011–ben készült el a templom első szintje, illetve annak 400 m2-es része. A liturgikus téren kívül – amely most a fő istentiszteleti hely – erdélyi hangulatú urnatemető lett kialakítva és itt helyezte el a gyülekezet egyedi, az egész Kárpát-medencét reprezentáló fa sírjel (kopjafa)-gyűjteményét.
Harmadik lépésként a gyülekezet vendégfogadásának színvonalát sikerült méltóvá tenni: 2012-2013-ban korszerű vizesblokk majd egy szép ebédlő lett kialakítva.
* * * * *
Az Erdélyi Gyülekezet 2013. június 1-jén tartja a
Németh Géza Emlékkonferenciát
alapító lelkésze születése 80. évfordulójának napján.
Előadást tart többek között:
- Tőkés László püspök
- Balog Zoltán miniszter
Bemutatunk egy Németh Géza írásaiból szerkesztett új kötetet.
* * * * *
Erdélyiek találkozója a Reménység Szigetén
Nemzetegyesítés címerekkel
Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóját tartották 2013. április 14-én az Erdélyi Gyülekezet székhelyén, a Reménység Szigetén. Az Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István lelkipásztor vezetésével arra törekszik, hogy a Magyarországon élő erdélyi kötődésű emberek számára lelki-, szellemi otthont nyújtson, hogy közelebb segítsék a nemzeti sorskérdésekért elkötelezett embereket a hithez, az egyházak számára pedig minél fontosabbá tegyék a határon túli magyarságot.
A Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója római katolikus szentmisével kezdődött, Horváth István kanonok, főesperes a szentmisét követően szólt a gyulafehérvári érseki hivatal épületének több évszázados történetéről, majd Zalatnay István bevezető előadását követően Kukorelli István alkotmányjogász nyitotta meg Pécsi L. Dániel jelképművész teljes Kárpát-medencére kiható címeres kiállítását. – A neves alkotmányjogász hangsúlyozta: – A történelmi Magyarország ország-és nemzetrészeinek címerei című kiállításon itt bemutatott alkotásaival a művész nagyot lép a közösségek ranglistáján és a szétszakított magyar nemzeti közösség sorsával, összetartozásával összefüggésben készítette el címereit. Bátor vállalkozás! Megrázó vállalkozás! Címerekkel írt valódi magyar történelmi dráma. A kezdő évszám a címerszalagokon szinte mindenütt 1920, a trianoni békediktátum éve. Keserűen szoktuk volt mondani, Magyarország az az ország, amelyet saját maga vesz körül. Ez köszön vissza vizuálisan a tárlat címerképeiből is. Kukorelli István rámutatott: – Jól látható, hogy valamennyi címer alappajzsa a Magyarország nemzeti címerére jellemző hegyes talpú, hasított pajzs. A pajzsokon mindenütt a magyar Szent Korona nyugszik, amely Alaptörvényünk szerint megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Szembetűnő az is, hogy az Alaptörvény által alkalmazott címerelemek – mindenekelőtt az Árpád házi uralkodók vörössel és ezüsttel hétszer vágott családi címere, továbbá a zöld hármas halmos, kettős keresztes jelképe – szinte valamennyi címerben jelen van.
– Miért tetszik nekem a kiállítás? – tette fel a kérdést az előadó. – Két dolog miatt. Az egyik, hogy a címerek a heraldika szigorú szabályainak mindenben megfelelnek. Meggyőződéssel ismételem Dániel kiállításain azt – és ez ma sincs másképp – hogy kitűnő heraldikus. Címerei színesek, kifejezőek, érthetőek, szépek és nem utolsósorban szabályosak és történetileg hitelesek. Pedig most igazán érzékeny témához nyúlt. De megoldotta. Címerei remekül bemutatják az egyes ország- és nemzetrészek közösségeinek állam- és kultúrtörténetét. Alkotásaival kiáll a magyarság mellett. Igen, jelképeiben is él a nemzet! A fel-és felerősödő, verbálisan vagy tevőlegesen magyarellenes erőknek javaslom megtekinteni ezt a kiállítást. Szembenézhetnek a valós történelemmel. Itt csak történelmi tények vannak: Árva-vára, a Balassa, a Rákóczi család ősi címerei, a Pozsonyi Hídfő, az Őrvidék, a Muravidék, a Drávaköz, a Hétfalusi Csángó Vidék, a Székely Nemzet és nem folytatom, hiszen jól ismerjük a történelmi Magyarország térképét – mondta Kukorelli István.
A kiállítás megnyitón fellépett Szabó András előadóművész, Zádori Mária Liszt-díjas énekművész, Virágh László, az Ars Renata Énekegyüttes vezetője, valamint Kuncz László énekmondó- és Sztankovits Béla gitárművész.
Délután Németh Zsolt államtitkár, Csóti György országgyűlési képviselő tartott előadást nemzeti szimbólumainkról, és a Magyarországon működő erdélyi szervezetek és a parlamenti bizottság találkozójáról. Majd Urbán Gyula író, rendező szólt a katalán és baszk autonómia-törekvésekről. Az Erdélyiek Találkozója úrvacsorás istentisztelettel zárult, prédikált: Lukács József a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi főjegyzője.
Az Erdélyi Gyülekezet alapítója a II. Világháború utáni magyar református egyháztörténet egyik legnagyobb hatású és páratlanul sokszinű személyisége: Németh Géza, Németh Zsolt államtitkár édesapja. Olyan lelkész, akinek munkássága nem derékba tört, hanem kiteljesedett, amikor egy szégyenletes egyházi koncepciós perben elvették palástját. Számos olyan egyházi szolgálati ág kezdeményezője, amelyet a hivatalos egyház nem gyakorolhatott az elnyomó rendszer idején. Képügynökként járta az országot biblia-köröket, ifjúsági csoportokat szervezett, művészeti szervezőként aktívan tevékenykedett, a maga korában páratlan ökumenikus nyitottsággal működött együtt katolikus és más felekezetű lelkészekkel. Talán mindennél inkább azonban az emberi nyomorúság és kitaszítottság látványa késztette cselekvésre. Ezért kezdett kábítószerező fiatalokkal foglalkozni már a hetvenes évek közepén, ezért járta fáradhatatlanul Erdélyt és Moldovát és ezért lehetett ő az első, aki intézményesíteni kezdte a Magyarországra érkező erdélyi menekültek segítését. Rá emlékeznek majd 2013. június 1-én a Németh Géza Emlékkonferencián a Reménység Szigetén.
Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel
[shashin type=”photo” id=”38,44,49,52,69,76,85,94,106,111,112″ size=”small” columns=”3″ order=”user” position=”center” crop=”y”]
Magyarországon működő erdélyi szervezetek és országgyűlési képviselők nyilatkozata.