Az Erdélyi Gyülekezet a Romániai Református Egyház Királyhágómelléki Egyházkerületének magyarországi gyülekezete, mely Magyarországon külön be van jegyezve.
Tisztségviselők és munkatársak
Vezető lelkész: Dr. Fazekas István
Régi kálvinista családból származom, ahol a hit, az imádság és az egyház iránti hűség nem csupán hagyomány, hanem éltető valóság volt. Már gyermekkoromban megfogalmazódott bennem a vágy, hogy lelkipásztor legyek, és az evangélium szolgálatába állítsam az életemet. A jogi pálya egy szükséges kitérő volt számomra: olyan tapasztalat és látásmód, amely később a szolgálatban is gazdagított. Az Úr kegyelméből fakadó különös ajándék, hogy a feleségem társam lehet a szolgálatban is. Az ő kedves odaadása, hogy valóban az Úr szolgálóleánya, engem naponta figyelmeztet a kellő alázatra.
Teológiai tanulmányaimat elmélyítve 2019-ben a teológiai tudományokból is doktoráltam. Fő kutatási területem a zsoltárok világa: Isten dicséretének, a szenvedés és reménység imádságos költészetének gazdagsága. Meggyőződésem, hogy a zsoltárok ma is élő, megszólító erővel hirdetik Isten vigasztalását, igazságát és kegyelmét. A Doktorok Kollégiuma tagjaként is azon munkálkodom, hogy az egyház tudományos és lelki öröksége gyarapodjon.
Szolgálatom vezérigéje felszentelésem óta: „…hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” (2Tim 4,2). Ez az ige ma is kötelez: a tanításban, a lelkipásztori beszélgetésekben, az igehirdetésben és a tudományos munkában egyaránt.
Hálás vagyok Istennek családomért is! Öt gyermekünk, két unokánk van: bennük látjuk tovább élni mindazt a hitet és reménységet, amelyet őseinktől kaptunk, és amelyet szeretnénk hűséggel továbbadni.
Hiszem, hogy Isten igéjének hirdetése, a ránk bízottak pásztorolása, és a Krisztusban kapott kegyelem örömének továbbadása a legszebb szolgálat, amit az Úrtól kaphatunk.
Lelkész: Dr. Fazekasné Kummer Adél
Dr. Fazekasné Kummer Adél vagyok, öt gyermek büszke anyukája, s két fiúcska örvendező nagymamája. 2021 óta szolgálhatok az Erdélyi Gyülekezet közösségében
Elhívásom útját Isten úgy rajzolta fel a térképre, hogy a történelmi Magyarország több pontján formálódjam a szolgálatra. A teológiai diplomámat a felvidéki Révkomáromban szereztem, az első lelkészképesítő vizsgám Rimaszombathoz köt, a második Nagyváradhoz, a lelkészszentelésem pedig Feketegyarmaton történt. Ezeken a helyszíneken megélt tanításokon keresztül megtapasztaltam a református hit és a magyar kisebbségi sors mélyen egymásba fonódó szálait.
Itt, a budapesti Erdélyi Gyülekezet közösségében különös súlya van a közelmúltnak, a trianoni diktátum nem pusztán lezárt történelmi tény, hanem mindennap érzékelhető veszteség: határokon átívelő imádságok, ünnepek, amelyekről legtöbbször hiányzik valaki. Ám ebben a szétszakítottságban is újra és újra vigasztal és bátorít bennünket az ige: „”Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad. És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje”
Hisszük és tudjuk, hogy Isten az, aki elkezdte bennünk a jó munkát, és el is végzi a Krisztus Jézusban!
Kántor: Kaszta Mónika Anita
2023 óta dolgozom gyülekezeti munkatársként, ahol jelenleg kántorként szolgálok. Tanulmányaimat a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karán végeztem, kántori képesítésemet pedig az Erdélyi Református Egyházkerületben szereztem meg. A zene mindig is fontos része volt az életemnek. Különösen közel áll hozzám az egyházi zene és az éneklés, hiszen ahogyan Szent Ágoston fogalmazott: „Aki énekel, kétszeresen imádkozik.” Ez a gondolat számomra azt fejezi ki, hogy amikor éneklünk, a szívünk mégteljesebben tárul ki Isten felé, és az ének által olyan módon is kifejezhetjük hitünket és hálánkat, amely túlmutat a szavakon. Nagyon hálás vagyok azért, hogy Isten ehhez a közösséghez vezetett, és lehetőséget adott arra, hogy kántorként és kórusvezetőként aktívan szolgálhassak. Fontos számomra, hogy a zene által hozzájáruljak az istentiszteletek és közösségi alkalmak lelki gazdagításához, valamint a szolgálatok minőségének emeléséhez. Célom, hogy minden rám bízott feladatot alázattal, szeretettel és elkötelezettséggel végezzek, és mindazzal, amit teszek, Isten dicsőségét szolgáljam, miközben a közösség javára és épülésére lehetek jelen.
Tiszteletbeli főgondnok: Németh Zsolt
Németh Géza három fia közül a második, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
1988-ban a Fidesz alapító tagja volt, és 1990 óta országgyűlési képviselő. 1998 és 2002 között a Külügyminisztérium politikai, illetve 2010 és 2014 között parlamenti államtitkáraként dolgozott. 2002 és 2010, valamint 2014 és 2026 között az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese volt.
1993 óta tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET PKGy), 2014 és 2026 között pedig a magyar delegáció vezetőjeként tevékenykedett. 2022 és 2024 között az Európai Konzervatívok, Patrióták és Társultak (ECPA) frakciójának alelnöke, 2024-től pedig elnöke. 2021 és 2024 között az ET PKGy Politikai Ügyek Bizottságának elnöke volt.
Németh Zsolt a Fidesz külpolitikájának meghatározó szereplője, aki közel négy évtizede vesz részt a párt külpolitikai stratégiájának alakításában. Kiemelt szerepet vállalt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, valamint a határon túli magyar közösségeket érintő jogszabályok előkészítésében és támogatásában. Támogatta többek között az 1993-as kisebbségi törvényt, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001-es törvényt, valamint a kedvezményes honosítást lehetővé tevő 2010-es szabályozást. Emellett támogatta a kommunista Magyarországról elűzött németek emléknapjáról, illetve a bolgár-magyar barátság napjáról szóló törvényt.
Három könyve és több száz cikke jelent meg a nemzetközi kapcsolatok témakörében. A Demokrácia Központ Közalapítvány kuratóriumi elnöke, amely a Tom Lantos Intézetet működteti, valamint a Magyar Atlanti Tanács alelnöke. Alapítója a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem (később Tusványos) alapítója és a Johannita (Szent János) Lovagrend tagja.
1987-ben szerzett diplomát a Budapesti (Marx Károly) Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és szociológia szakán, majd 1988 és 1989 között az Oxfordi Egyetem St Antony’s College-ában tanult. Nős, református vallású, három gyermek édesapja.
Főgondnok: Erdődi István
Az Erdélyi Gyülekezetnek a megalakulásától kezdve, azaz 1990 óta aktív tagja és presbitere vagyok.
Gyermekkorom és fiatalságom a szilágysági Lelében, a Partiumban telt el, itt kereszteltek és itt konfirmáltam reformátusként, majd később itt esküdtünk örök hűséget egymásnak feleségemmel, Erzsébettel. Két gyermekünk van, akik már felnőttek. Feleségem is a gyülekezet aktív tagja, szintén annak megalakulásától kezdve.
Alapvetésként gondolok arra, hogy az Erdélyi Gyülekezet a Krisztus Egyházának tagja, ahol „a test ugyan egy, de sok tagja van”, ahol minden (gyülekezeti) tag ugyanolyan fontos. Főgondnokként úgy kell szolgálnom, hogy „a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással.” (I. Kor. 12:12-27.) Ugyanezt gondolom Református Egyházunkról is.
Ebben a világban különösen fontosnak gondolom, hogy gyülekezetünk az Élő Ige hirdetésének a helye legyen, mi pedig ennek megélői és hirdetői legyünk a templom falain belül és kívül egyaránt. Közösségünk befelé megtartó szövet, kifelé pedig világító mécses legyen!
Szeretettel bíztatom magunkat, hogy az Isten által nekünk adott talentumokat kamatoztassuk gyülekezetünkben is!
Főgondnok-helyettes: Bierbauer Zsolt
Presbiterek:
Bíró József Zete
Dobondi Aranka
Dobondi Aranka vagyok. Szilágysomlyón születtem, és Csíkszeredából menekültem a Securitate zaklatása elől Magyarországra a férjemmel és két lányommal. A Budapest melletti „erdélyi falu”, Dányszentkirály gyülekezetének lelke és képviselője vagyok a presbitériumban; az ottani templom 1998-as fölépüléséig házunknál voltak az istentiszteletek is. Műkedvelő festő vagyok.
Halmen Zoltán
1955. február 3-án születtem Marosvásárhelyen. A Bolyai Farkas Gimnáziumban érettségiztem, majd ipari közgazdász diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen szereztem 1980-ban. 1979. augusztusában feleségül vettem Birtalan Ida Rebekát, akivel azóta is boldog házasságban élek. Gyerekünk nem született. Közgazdászként tevékenykedtem Ludason, Gyergyószentmiklóson, majd Gernyeszegen főkönyvelőként, Marosvásárhelyen export koordinátorként és vezető közgazdászként dolgoztam. 1990. március 9. és 2013. december 30. között a DKV majd a MOL alkalmazásban dolgoztam egy hatéves MOL romániai kitérővel, ahol, mint a MOL Románia Arad vezérigazgatója, és beruházási- fejlesztési igazgatója voltam jelen. Jelenleg nyugdíjas vagyok. Szívesen járok színházba, különféle autentikus népművészeti előadásokra, olvasok, utazok.
Kelemen Toldi Dezső
1953. április 6-án születtem Sáromberkén, Maros megyében. Tanulmányaimat elektromechanika–automatizálás szakon végeztem technikumban.1979-ben kötöttem házasságot, feleségemmel két fiunk született.
A házasságkötés után Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön és Szászrégenben éltünk, majd később Budapesten dolgoztam. Szakmai pályám során villanyszereléssel és kaputelefon-rendszerek telepítésével foglalkoztam.
1999 óta Kerepesen élünk. 1999-ben Budapesten csatlakoztunk az erdélyi gyülekezethez, amelynek azóta is aktív tagjai vagyunk. Jelenleg nyugdíjas vagyok. 2023 óta presbiteri szolgálatot látok el. Feleségemmel együtt örömmel és elkötelezetten szolgálunk a gyülekezetben; feleségem kertészettel foglalkozik, munkájával és szolgálatkészségével is gazdagítja közösségünket.
Számomra a hit, a család és a szolgálat egysége meghatározó érték, amelyet a mindennapokban is igyekszem megélni.
Pusztai Zsuzsanna
Kolozsvári születésű vagyok, iskoláimat, a műszaki egyetemet (villamos mérnöki kart) is ebben a városban végeztem. A Számítástechnikai Kutató Intézetben (ITC) dolgoztam 17 évet hardware fejlesztőként. 39 évesen,1987-ben települtem át Magyarországra egyedül, új életet kezdeni. Férjem is erdélyi származású, ő egy évvel korábban jött át, itt találtunk egymásra és házasodtunk össze. Sajnos már több, mint húsz éve nincs többé mellettem. Itteni munkám révén (az Ericsson-nál dolgoztam jó ideig) alkalmam volt, hogy Erdély (Máramarossziget), ill. Románia (Tecuci) új digitális telefon központjainak tervezésében és telepítésében részt vegyek. Ma már nyugdíjas éveimet élem.
Kiss András