A fenti, bibliai idézetet vallja a Százhalombattán élő Dr. Fazekasné Kummer Adél, az Erdélyi Gyülekezet lévita lelkésze. A Selye János Egyetem Református Teológiai Karának végzős hallgatójával készített interjút a Százhalombattai Hírtükör.
Mit jelenet egyáltalán a lévita lelkészi szolgálat, s mióta végzi ezt a szolgálatot?
A lévita olyan személy, aki igehirdetési, missziói és vallásoktatói szolgálatot teljesít, de a sákramentumokat nem szolgáltathatja ki. Ilyen szolgálatra kirendelhető az, aki teológiai tanulmányai során legalább hat szemesztert már sikeresen elvégzett. Én 2021. november 1-től vagyok az Erdélyi Gyülekezet lévita lelkésze, és alapvetően a lelkigondozás, a diakóniai szolgálat, továbbá a menekültmisszió vezetése a feladatom a liturgiai szolgálat és a sok más gyülekezeti munka mellett.
Hogyan jött létre az Erdélyi Gyülekezet?
A Ceausescu-diktatúra utolsó időszakában a Romániához csatolt területen élő magyarság helyzete olyan súlyosan elkeserítővé vált, hogy tömegesen disszidáltak vagy szöktek át a zöld határon az anyaországba. A magyarellenesség mindenütt éreztette a hatását. 1982-ben jelent meg Ion Lancranjan Erdélyről van szó című könyve, melyben a szerző az erdélyi magyarságról, mint fasisztoid hordáról beszél. Az uszító írások és propagandák, a magyarságot emberi létében megalázó történelemhamisítások, a burkolt és nyílt magyarellenes jogszabályok eredményeképpen a romániai magyarok élethelyzete szinte teljes mértékben ellehetetlenült. A lélekben lerakódott tragédiák sorsszerű következménye volt, hogy sokan a menekülést választották. Az Úristen menekítő oltalmának köszönhetően egy idehaza szintén csak üldözött református lelkész, Németh Géza állt a menekültmisszió élére, s az ő vezetésével a menekültekből szerveződött, s lett aztán jogilag is önálló alany 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet.
Mit jelent az, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartoznak?
Közjogi értelemben a magyar törvények vonatkoznak ránk, egyházjogilag azonban Királyhágómelléki Egyházkerülethez tartozunk. Az Erdélyi Gyülekezet sajátos jogi helyzetéből fakad, hogy a gyülekezet vezető lelkészének a püspök a közvetlen felettese, a gyülekezet esetleges vitás ügyeiben pedig az Egyházkerület elnöksége az illetékes. Budapesten, az Örs vezér tere közelében található a Reménység Szigete, ez egy közel öt hektáros terület, itt van az anyaegyházközségünk, az egyik templomunk, a karitatív és kulturális központunk, kedvezményes diákotthonnal, karitatív vendég- és betegszállással, urnatemetővel, egy könyvtárral, egy múzeumnak is beillő fejfagyűjteménnyel és több más épülettel. Leányegyházközségünk van Dányszentkirályban, önálló templommal, s az év elejétől Százhalombattán is van egy imatermünk. Százhalombattán sok erdélyi él, közülük többen a gyülekezetünk tagjai. Az Erdélyi Gyülekezetet 2022. július 1-től a férjem, dr. Fazekas István vezeti, akit a közgyűlés egyhangúlag választott meg vezető lelkésszé.
Az orosz-ukrán háború kitörésének másnapján már fogadták a menekülőket. Hogyan összegezné az ezzel kapcsolatos tapasztalatait?
Gyülekezetünk egyik legfontosabb jellemzője a szeretetszolgálat. Igazából ehhez kapcsolódik a menekültmisszió is. Az asszonytestvérek, a Reménység Szigetének a gondnoka és a presbiterek a karitatív munkákban nagyon aktívak. A gyülekezet a múlt évben több, mint kétszáz menekültet fogadott az egyébként magyarországi gyógykezelésre érkező erdélyiek és lelkészcsaládok, nyáron pedig az ifjúsági táborokba érkezők elszállásolására szolgáló vendégszálláson. A menekültek ellátásában állandó együttműködő partnerünk a Református Szeretetszolgálat, az ő segítségükkel tudtuk a nagyobb csoportok folyamatos élelmezését biztosítani. Az első hetekben sokgyerekes családok érkeztek, aztán három turnusban Ukrajnában tanuló indiai egyetemisták, majd Kijevben tanuló nigériai orvostanhallgatók. Ez utóbbiak a tanév végéig nálunk voltak, mivel a SOTE lehetővé tette számukra, hogy a megkezdett szemesztert itt befejezhessék. Aztán a frontvonalból is érkeztek hozzánk anyukák, gyermekek, nagyszülők: oroszok, ukránok, magyarok, akik semmi mást nem akartak csak békét, biztonságot. Az otthonmaradókat is igyekeztünk megsegíteni, többször vittünk Kárpátaljára élelmiszeradományt, adtunk ottani magyar intézményeknek anyagi támogatást, valamint a nyár folyamán közel harminc mezőkaszonyi gyereknek szerveztünk konfirmandus tábort.
A gyülekezeti életnek milyen sajátosságai vannak?
Az Erdélyi Gyülekezet egy nyitott, befogadó közösség. Hagyománnyá vált, hogy a vasárnapi istentiszteleteink után még együtt maradunk egy kis szeretetvendégségben, s beszélgetünk hétköznapi dolgainkról is. Minden páros hét keddjén tematikus bibliaórát tartunk, s fontos megemlítenem, hogy rendszeresen vannak énektanulási alkalmaink és kóruspróbáink. Kiemelt sajátos alkalmak a teljes liturgiai dramatizáltság szép példáit felmutató Vigília, a nagyszombat estéről húsvétra virradó éjszaka, a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója, valamint a november 1-jén tartott Erdélyi Halottak Napja. A gyülekezet által épített és gondozott Erdélyi Emlékkert ezen alkalmak mindegyikén egyben liturgikus térré is válik, ahol ilyenkor az olvasott Ige mellett énekkel is dicsérjük Istenünket. Sok szép egyéb eseményünk van: idősek hete, ifjúsági táborok, színházi előadások, tudományos konferenciák, verses és zenés előadói estek. Minden évben megrendezzük a Németh Géza Emlékkonferenciát, mely az idén nemzetközi tudományos konferenciává szélesül, melynek megszervezésében partnerünk lesz a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara és a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara is. Van tehát feladatunk bőven, de minden hívő emberre igaz, amit Pál apostol ír a Filippibelieknek: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”
D.F.