Pünkösdvasárnapi konfirmációval egybekötött úrvacsorás istentiszteletünkön Dr. Fazekas István vezető lelkész hirdette Isten igéjét az 1Pt 1,1-9 alapján. A reménység nem elmélet vagy filozófia. Az élő reménység a Szentlélek által bennünk élő erő, amely Krisztus feltámadásán alapszik, és minden próbán át hordoz.
Ez a bizalom és ez az erő képes velünk megláttatni az Atya szeretetét. Hasonló ez ahhoz, amikor a gyermek az apjában minden feltétel nélkül bízik, s ezért mindig van reménysége, ha ott van közelében az apa. Mit is jelent az élő reménység? Először is azt, hogy tudom, hogy Isten megsegít. Minden a javamra van. Javamra van a nehézség, a megaláztatás, a meg nem értettség, a betegség, sőt még a halál is. Elmúlásom is az én javamat fogja szolgálni. Mert én az Istené vagyok. Az ő tulajdona, aki engem minden körülmények között megőriz! Krisztus bennem munkáló Szent Lelke által tudom ezt. Ez a Lélek nem elnémul a fájdalomban, nem fogy el a kétségben, hanem újra és újra emlékeztet, hogy Krisztus él, és ezért mi is élni fogunk.
Az igehirdetés után Kiss Kata konfirmandus testvérünk tett hitéről bizonyságtételt, majd hitvallása és fogadalomtétele után a gyülekezet lelkipásztora megáldotta és egyházunk önálló, úrvacsorával élő tagjává nyilvánította a Szentháromság Isten és az ő gyülekezete nevében. Erdődi István főgondnok úr és a presbiterek köszöntése után a gyülekezet a 134. zsoltár 3. versének éneklésével kérte Isten áldását fiatal Leánytestvérünk életére, aki a gyülekezet közösségében járult először az Úr szent asztalához úrvacsoravételre.
Az úrvacsoravétel után gyülekezetünk kórusa szolgált, pünkösdi énekekkel magasztalva Urunkat.
Istentiszteletünket követően szeretetvendégséget tartottunk, ahol együtt köszöntöttük fel Turcsányiné Márta, Pusztai Erzsébet, Jakab Júlia, Kovács Ernő és Dr. Fazekasné Kummer Adél Testvéreinket, akik nemrég ünnepelték születésnapjukat.
A déli harangszó elhangzása után egy imaközösségben imádkoztunk a békéért, az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezéséért, s azoknak a politikusoknak az életéért, akik a békét támogatják.
„Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.” (1Pt 1,8-9)
