“Jé­zus pe­dig is­mét han­go­san fel­ki­ál­tott, és ki­le­hel­te lel­két. És íme, a temp­lom kár­pit­ja fe­lül­ről az al­já­ig ket­té­ha­sadt, a föld meg­ren­dült, és a szik­lák meg­ha­sad­tak. A sí­rok meg­nyíl­tak, és sok el­hunyt szent­nek fel­tá­madt a tes­te. Ezek ki­jöt­tek a sí­rok­ból, és Jé­zus fel­tá­ma­dá­sa után be­men­tek a szent vá­ros­ba, és so­kak­nak meg­je­len­tek. Ami­kor pe­dig a szá­za­dos és akik vele őriz­ték Jé­zust, lát­ták a föld­ren­gést és a tör­tén­te­ket, na­gyon meg­ré­mül­tek, és így szól­tak: „Bi­zony, Is­ten Fia volt ez!”
(Mt 27, 50-53)

A fotón: Munkácsy Mihály – Golgota c. festménye