Az Egyetemes Imahét 4. napján Dr. Fazekas István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze Élesden hirdette Isten igéjét az Ef 4,4 alapján.
Pál apostol nem magyarázkodik, nem bizonygat, hanem kijelent: egy a test és egy a Lélek. Nem azt mondja, hogy „jó lenne, ha egyek lennénk”, hanem azt, hogy ez valóság. Isten ajándéka. Nem mi hozzuk létre az egyház egységét, hanem Krisztus már megteremtette azt.
A baj ott kezdődik, amikor mi mégis külön utakon akarunk járni: saját igazságainkat, sérelmeinket, kényelmünket előrébb tesszük, mint a közös reménységet. Pál viszont visszavezet a lényeghez: egy elhívásunk van, egy reménységünk van, és ez nem más, mint az élő Krisztus.
Ez az egység nem egyformaság. Nem azt jelenti, hogy mind ugyanúgy gondolkodunk, hanem azt, hogy ugyanahhoz az Úrhoz tartozunk. A Lélek nem eltörli a különbségeinket, hanem szolgálatba állítja őket.
Ma is erre hív bennünket az Ige: ne széthúzó, hanem egymást hordozó közösség legyünk. Olyan test, amelynek minden tagja Krisztusból él. Mert ahol egy a Lélek, ott van jövő, ott van reménység, ott van élet.


