Advent első vasárnapján Dr. Fazekasné Kummer Adél segédlelkész hirdette Isten igéjét a 2Sám 5,3 alapján. Személyes ügyünk-e, ki tudjuk-e mondani, hogy Jézus Krisztus Isten Fia és Ő a mi Megváltó Urunk? Engedjük-e, vállaljuk-e, kérjük-e, imádkozunk-e érte tiszta szívből, hogy Isten Lelke munkálkodjon bennünk, vagy lelki életünk csak egyszerű vallásosság, mely az ünnep fényére jobban vágyik, mint a Jézussal való konkrét találkozásra? Szükségünk van az elcsendesedésre, hogy felismerhessük, Isten milyen nagyon szeret bennünket. Bűneinkben sem hagy magunkra, hanem ki akar szabadítani azokból. Ezért küldte el egyszülött Fiát, aki életét adta értünk. Isten felé emelkedni – ez a nagyszerű adventi pillanat! Ez által növekedhet bennünk a hit, a remény és a szeretet.
Istentiszteletünk után Péter Árpád és Szász Etelka Testvéreink megkoszorúzták alapító lelkipásztorunk, Németh Géza református lelkész emléktábláját, majd együtt tekinthettük meg a „Ha betér az égi király” című magyar népi betlehemes játékot Fabók Mancsi Bábszínházának előadásában.
Felemelő volt a mai együttlétünk, Isten áldása legyen az Erdélyi Gyülekezet tagjain és minden Krisztus-követő emberen! Áldott adventet kívánunk Mindenkinek!
„Uram, küldj szabadulást, Uram, adj áldást és kegyelmet! Áldott, aki az Úr nevében jön! Az Úr házából megáldunk titeket. Az Úr az Isten, az ő fénye világít nekünk. Álljatok be a menetbe, legyen zöld ág a kezetekben, egészen az oltár szarváig! Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, hálaénekkel dicsőítelek! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.” (Zsolt 118, 25-29)
