Meg­iga­zul­ván azért hit ál­tal, bé­kes­sé­günk van Is­ten­nel, a mi Urunk Jé­zus Krisz­tus ál­tal, A ki ál­tal van a me­ne­te­lünk is hit­ben ah­hoz a ke­gye­lem­hez,  a mely­ben ál­lunk; és di­cse­ke­dünk az Is­ten di­cső­sé­gé­nek re­mény­sé­gé­ben. Nem­csak pe­dig, ha­nem di­cse­ke­dünk a há­bo­rú­sá­gok­ban is, tud­ván, hogy a há­bo­rú­ság bé­kes­sé­ges tű­rést nemz, A bé­kes­sé­ges tű­rés pe­dig pró­ba­té­telt, a pró­ba­té­tel pe­dig re­mény­sé­get, A re­mény­ség pe­dig nem szé­gye­nít meg; mert az Is­ten­nek sze­rel­me ki­töl­te­tett a mi szí­vünk­be a Szent Lé­lek ál­tal,  ki ada­tott né­künk.

Róm 5, 1-6