.
„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Halottak napja az Erdélyi Emlékkertben
Idén, az Erdélyi Halottak Napján, november 1-én az Erdélyi Gyülekezet tagjai és az érdeklődők régi magyar protestáns istentiszteleti hagyományok ihletésére született liturgia szerint járták be az Erdélyi Emlékkertet. Az Isten színe elé vezető úton áhítatok kísérték a megemlékezőket szeretteikhez.
Az Emlékkert az Erdélyben élő szellemi élet kiválóságainak állít emléket: politikusoknak, egyházi méltóságoknak, költőknek, íróknak, tudósoknak az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete elnevezésű központjában.
Évek során százhatvan híresség bronzdomborművét helyezik el az Emlékkertbe, közülük 71 már elkészült, így látható például a 400 éve fejedelemmé választott Bethlen Gábor vagy Bocskai István erdélyi fejedelmek arcképe, megtalálható Dávid Ferenc reformátor, Németh László író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus vagy épp Pázmány Péter esztergomi érsek, valamint Ravasz László református- és Márton Áron, Erdély nagy katolikus püspökének dombormű arcképe. Emellett bárki elhelyeztetheti elhunyt hozzátartozója emléktábláját, az Emlékkertben többezer férőhely biztosítja a méltó emlékezés lehetőségét.
Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze elmondta: – A dombormű-táblákon az erdélyi kiválóságok arcképe alatt a munkásságukkal kapcsolatos idézetek olvashatók. Gróf Bánffy Miklós neve alatt a következő Tamási Áron idézet áll: „Nemcsak gróf volt, és gazdag ember, hanem szellemileg is fényűző ezermester.” Károli Gáspár református biblia-fordító, lelkész neve alatt Reményik Sándor idézet olvasható: „Ó, be nagyon kötve van Jézusához, Félig ő viszi, félig Jézus őt… Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és alázatán által, Az örök Isten beszél – magyarul.” Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros neve alatt a következő gondolat látható: „A lelki gazdagságnak, a tökéletes jóságnak olyan ereje van, hogy lelki szépségét, lelki egészséget, lelki bölcsességet szerze az embernek.” Hosszan folytathatnánk a sort, tanulságos minden ige, verssor, gondolat. Álljon itt még három közülük! Bocskai István erdélyi fejedelem arcképe alatt így üzen a jövő nemzedékének:„… meghagyom, s írom, szeretettel intvén… az Erdéllyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdéllyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő attyokfiaknak, és ő véröknek, tagoknak.” Bethlen Gábor szintén Erdély fejedelme arcképe alatt olvasható: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk: Senki nincsen, bizonyára nincsen.” Márton Áron neve alatt a következő gondolat áll: „Isten arra rendelte, hogy igazságának őre, az üldözötteknek védelmezője, és népének jó pásztora legyen.”
Minden emléktábla alatt szerepel az adományozó szervezet neve, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Tiszántúli-, a Dunántúli-vagy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Romániai Evangélikus Egyház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház. Az Erdélyi Gyülekezet Bethlen Gábornak és Bocskai István Erdély nagy fejedelmeinek állított emléktáblát. Több település önkormányzata, egyházak, civil szervezetek, intézmények és néhány ma is élő történelmi család szerepel az emléktábla állíttatók között, mint például a Teleki-, Bánffy- vagy a bethleni Bethlen család.
Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel halottak napja alkalmából 2008-ban a Reménység Szigetén. Azóta a hívek, hozzátartozók, leszármazottak gyertyákat gyújthatnak halottaik tiszteletére az Emlékkertben.
Emléktáblák mindmáig elhelyezhetők, az Erdélyi Gyülekezet ezzel szeretné segíteni az Erdélyből elszármazott, egykor elmenekült családokat, hogy Halottak napján megemlékezhessenek szeretteikről.
A Reménység Szigetét Németh Géza református lelkész hozta létre a Honvédelmi Minisztérium által biztosított egykori laktanya területén 1992-ben, mint az Erdélyi Gyülekezet karitatív, kulturális és oktatási központját. 1995-ben elhunyt a Gyülekezet alapító lelkésze, Németh Géza. Az új és jelenlegi lelkész, Zalatnay István beiktatásával együtt a Gyülekezet csatlakozott a Királyhágómelléki református Egyházkerülethez, ezzel a gyülekezet lelkileg és szellemileg túllépett a határokon, s visszatért az anyaegyházba.
Frigyesy Ágnes
Frigyesy Ágnes képriportjával
[shashin type=”album” id=”8″ size=”small” crop=”n” columns=”max” caption=”y” order=”date” position=”center”]