Úrvacsorás istentiszteletünkön Ft. Csűry István református lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke hirdette Isten igéjét az Ézs 58,6-12 alapján. Ézsaiás próféta könyvének 58. fejezete egy különös tükröt tart elénk. Nem szépít, nem menteget, hanem kérdez: milyen az a böjt, milyen az az istentisztelet, amely kedves az Úr előtt? És a válasz nem elsősorban a templomi csendről, nem a kegyes formákról szól, hanem az életről. A mindennapokban megélt hitről.

„Nem ez-e a böjt, amelyet én kedvelek – mondja az Úr –, hogy feloldod a gonoszság bilincseit, megosztod kenyeredet az éhezővel, befogadod a bujdosó szegényt?” (Ézs 58,6–7). Isten itt világossá teszi, ha valóban Őt keressük, annak látható gyümölcse lesz az emberségben, az irgalomban, az egymásért vállalt felelősségben.

És ebben a komoly, szembesítő igeszakaszban egyszer csak felragyog egy ígéret. Olyan, mint egy tiszta forrás a száraz földön. A 9. versben ezt olvassuk: „Akkor segítségül hívod az Urat, és Ő válaszol; kiáltasz, és ezt mondja: Íme, itt vagyok!” ez az „akkor” nagyon fontos szó. Nem varázsige, nem automatikus jutalom, hanem kapcsolat. Isten nem süket az ember kiáltására, de a szív igazságát keresi. Amikor a hit nem önmagába fordul, hanem megnyílik a másik ember felé, akkor megnyílik az ég is. Akkor nem marad visszhangtalan az imádság.

És milyen csodálatos ez az isteni válasz: „Íme, itt vagyok!” Nem azt mondja: majd leszek, ha jobban megérdemled. Nem azt: messziről figyellek. Hanem: itt vagyok. Közel. Jelen. Elérhető.

A prófétai üzenet tovább erősíti ezt a bizonyosságot: az Úr nemcsak előttünk jár, hanem mögöttünk is ott áll. A 8. vers így fogalmaz: „Az Úr dicsősége lesz mögötted.” Ez a bibliai kép mély vigasztalás is. Mi többnyire azt szeretnénk tudni, mi van előttünk: merre vezet az út, mi vár ránk holnap. Isten azonban azt mondja: jó, ha tudod, nem vagy védtelen hátulról sem. Nem a múltad, nem a kudarcaid, nem az ellenségeid határoznak meg, hanem az, hogy az Úr a hátad mögött áll. Ő fedez, Ő őriz, Ő tart meg.

Az úrvacsora kiosztása után fiataljaink szolgálata emelte még feljebb szíveinket, majd istentiszteletünk után felköszöntöttük Nagypásztor Laura Asszonytestvérünket és Erdődi István Főgondnok Urat, akik nemrég ünnepelték születésnapjukat. Életükre, további szolgálatukra a 134. zsoltár 3. versének éneklésével kértük Istenünk áldását:

„Megáldjon téged az Isten

A Sionról kegyelmesen,

Ki teremtette az eget,

A földet és mindeneket!”