Az Ügynökkérdés vagy Múltfeldolgozás című konferencia

ZÁRÓNYILATKOZATA

 

A 2012. június 3-án az Erdélyi Gyülekezet által szervezett Ügynökkérdés vagy Múltfeldolgozás c. konferencia résztvevőiként a következő nyilatkozatot tesszük:

Minden közösségnek közös értékekre, és arra épülő múltértelmezésre van szüksége.  Ezért szeretnénk, ha morális szempontokat érvényesítve, egyúttal minél szélesebb konszenzusra támaszkodva és az eddiginél több erőforrás felhasználásával néznénk szembe a közelmúlt magyar történelmével. Ennek érdekében különösen is fontosnak látjuk a következőket:

1) A negatívumra koncentráló eddigi „ügynökközpontúsággal” szemben kerüljön előtérbe a példaadó magatartás iránti tisztelet és az áldozatok előtti főhajtás lelkülete és az ennek megfelelő szimbolikus, jogi és gyakorlati lépések megtétele.

2)  Az állam minden jogi és nem-jogi eszközzel segítse a múlt átfogó – annak pozitív és negatív vonatkozásaira egyaránt kiterjedő – megismerését. A teljes nyilvánosság alapelvét a titkosszolgálati dokumentumok vonatkozásában is csak jól indokolt megkötések korlátozzák.

3) Mindenki védendő a méltánytalan vádaskodástól; de biztosítani kell, hogy a különböző múltbeli magatartásformák megítélése a közerkölcs elvárásainak megfeleljen: a jó elismerésben, a rossz elmarasztalásban részesüljön. Ennek érdekében az – akár jó, akár rossz értelemben – súlyosan érintettek hivatalos eljárás keretében kell, hogy beazonosíthatók legyenek.

4) A jogi keretek és intézményrendszer kialakításánál támaszkodni kellene más országok tapasztalatára és gyakorlatára, elsősorban az újraegyesült Németországéra, ahol az ezzel kapcsolatos folyamatokat nem befolyásolhatta számottévő mértékben a régi rendszer továbbélő informális hatalma.

5) Várakozással és azzal a reménységgel tekintünk az egyházakra, hogy ebben a hangsúlyosan morális természetű és emberileg érzékeny kérdésben tiszteletre és követésre méltó példát fognak adni.

 

Budapest-Reménység Szigete, 2012. június 3.

Múltértelmezés és liturgia