Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója a Reménység Szigetén

Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója a Reménység Szigetén

A mi nemzedékünk feladata és küldetése, hogy megtörjük Trianon átkát a lelkekben 

Idén is megszervezték a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóját 2014. május 4-én az Erdélyi Gyülekezetben, a Reménység Szigetén. A találkozó idei központi témája a 100 éve kitört I. világháború. A nap kezdetén katolikus misét tartott Hurgoi János, aki Zalatnáról, Gyulafehérvár mellől érkezett, annak végén, az úrvacsorás istentiszteleten a gyülekezet lelkésze hirdetett igét.  A rendezvény résztvevőit levélben köszöntötte Hende Csaba honvédelmi miniszter.

A miniszter formálison messze túlmenő levelét Papp Ferenc, a Honvédelmi Minisztérium ezredese olvasott fel. Többek között ezeket a sorokat:  „Önöknél senki sem ismeri jobban az itthoni és az otthoni világot. Azt, hogy miként találhatunk egymásra, miként lehet újra közös életünk. Köszönöm mindazt, amit eddig tettek ezért az ügyért, amit eddig tettek egymásért, rokonaikért, barátaikért, szülőhelyük közösségeiért – végső soron a nemzetért. Kérem Istent, hogy kísérje áldás munkájukat, amelyben mi, a most alakuló kormány tagjai is társaik vagyunk.”

Stencinger Norbert történésznek az I. világháborúról szóló összefoglaló előadását követően Bánkuti Ákos és Herein Gyula, a Budakeszi Kultúra Alapítvány két kurátora számolt be értékes történelmi emlékezet-ápoló tevékenységükről, melynek egyik kiemelkedő eredménye a Gyimesi-szorosban, a  Keleti Kárpátok lábainál húzódó egykori harctereken hősi emlékkeresztek, fejfák, emlékművek felállítása.

A gyimesbükki templomban áldotta meg a helyi plébános azt a 25 keresztet, melyet az elmúlt években állítottak fel a Gyimesi-hegyekben. A Kelet-Magyarországi Speciális Mentők, és a Hargitai Hegyimentők kezdeményezésére,  a Honvédelmi Minisztérium támogatásával ma már áll a Határvadászok emlékútja is.

Bánkuti Ákos elmondta: – A hadisírok gondozásával az ezeréves határnál szeretnék tudatosítani a még élő rokonok előtt a valós, igaz információkat, végtisztességet szeretnének adni az egykor elhunyt katonáknak, akik védték a Haza földjét, s a sírgondozásba szeretnék bevonni a fiatalokat is. A Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai másfél millió forinttal járultak hozzá a kontumáci kápolna felújításához, valamint a helyi lakosokkal közösen Katonai emlékhelyet állítottak, ahol látható az I. és II. világháború hőseinek fala, külön tiszteleghetünk az 1956-os és az 1989-es forradalmár hősök előtt.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány egyik legnagyobb vállalkozása a történelmi Magyarország határán, az erdélyi Gyimesi-szorosban, a Rákóczi-vár lábánál álló 30-as számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházának felújítása volt.  2008 Pünkösd vasárnapján több tízezer zarándok ünnepelt együtt, többek között ekkor indult először Székelyföldre magyar mozdony vezette zarándokvonat, a Székely gyors a csíksomlyói búcsúba, majd ezt követően másnap az ezeréves határhoz! A történelmi eseményre érkezőket e szavakkal fogadták a székely testvérek: Késtetek 64 évet! A nagy találkozás megható és felejthetetlen pillanataira e cikk szerzője is jól emlékezik, hisz az örömkönnyek, ölelések és a vonatba benyújtott virágok emléke ma sem feledhető.

Herein Gyula, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kurátora részletesen beszámolt e történelmi eseményről: – 2008 márciusában kezdtek hozzá a munkálatokhoz, s a mintegy 250 adományozó és helyi kivitelezők részvételével sikerült befejezni a felújítást Pünkösd vasárnapra. Az őrház átadására a Budakeszi Kultúra Alapítvány megjelentette Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyvét, amely a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket. A 32. határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a gyimesbükki helyőrség parancsnoka, Sebő Ödön vezetése alatt az orosz frontot három hétig feltartóztatva védte az ősi határt.

2010-ben felújították a leégett Dani Gergely Magyar Tannyelvű Óvoda és Általános Iskolát, melyhez az alapítvány mintegy 5 millió forintot gyűjtött.

2011-ben felújították a Tatros folyó hídját.

A nagyon aktív Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai szeretnék felújítani a romjaiban heverő Rákóczi-várat, mely műemléki felügyelet alatt áll, valamint nagy terveik között szerepel az 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján a Szent Jobbot kétéves országlátásra szállító ún. aranykocsi újjáépítése, remélve, hogy a díszes vagon teljes pompájában a 2038. évi ezeréves megemlékezéseken is helyt áll majd.

A rekonstruált Aranyvonat elkészültét követően a Szent Jobbot vinné el a csíksomlyói búcsúba. A tervhez szükséges 100 millió forint kormánytámogatást a Magyar Nemzeti Múzeum már megkapta, tervek szerint jövőre indulhat útjára az Aranyvonat.

Herein Gyula még egy megvalósult tervről is beszámolt: idén Pünkösd hétfőn szentelik fel a Gyimesek Szép-Havas csúcsán feltárt és újjáépülő középkori kőkápolnát, melynek csúcs-keresztjét, mely a kápolna tetejére kerül, megmutatta hallgatóságának a Reménység Szigetén.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány alapítója: Koós Hutás Katalin, elnöke: Hidas Mátyás.

A Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója római katolikus szentmisével kezdődött, idén Hurgoi János Gyulafehérvár/Zalatna plébánosa mutatta be, majd úrvacsorás istentisztelettel zárult. Igét hirdetett Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető református lelkésze.

Zalatnay István, aki egyben a Rendezvény házigazdája volt, elmondta: – Az Erdélyi Gyülekezet az egyház örök küldetését sajátos helyzetben és az abból fakadó feladatokat végezve gyakorolja. Arra törekszik, hogy a Magyarországon élő erdélyi kötődésű ember számára lelki, szellemi otthont nyújtson, hogy közelebb segítse a nemzeti sorskérdésekért elkötelezett embereket a hithez, az egyházak számára pedig minél fontosabbá tegye a határon túli magyarságot.

Az Erdélyi Gyülekezet helyet biztosít a május 17-én zajló Erdélyi Körök Országos Szövetsége(EKOSZ) közgyűlésének, valamint készülnek a június 1-i Németh Géza Emlékkonferenciára, és a Budapesti Székely Körrel közösen szervezett Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozóra június 28-29-én.